Tarcal

Tarcal történelme

Kő-, réz-, bronzkor:

A területen már régen megtelepedett az ember, ezt bizonyítják a Tarcal határában talált pattintott, csiszolt kőeszközök, agyagedények és ókori római ezüstpénzek. Ezen leletek ma Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban találhatóak.

Honfoglalás kora:

A falutól keletre 1894-ben egy vezéri sírt tártak fel, amely a legenda szerint Turzul vezéré.

Államalapítás kora:

Fontos útvonal mellett fekszik. Már ekkor királyi várföld.

1100:

Könyves Kálmán egyházmegyei zsinatot tart Tarcalon. 84 törvénycikket alkotnak, amelyből az 57. kimondja, hogy „… a boszorkányokról pedig mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”. Ugyanekkor egy, a futárszolgálatra vonatkozó törvényt is hoz. Ezzel a zsinattal ért véget a magyar királyi megyerendszer kialakítása.

1200-as évek:

Gesta Hungarorumban találunk említést Tarcalról: „Akkor Ond, Ketel, és Tarcal keresztülhaladtak egy, Bodrog folyóhoz közeli erdőn, leggyorsabb lovaikon nyargalva, mintha csak versenydíjért küzdenének, s felértek egy magas hegy csúcsára. A derék Tarcal vitéz társait megelőzve elsőként jutott fel a hegy tetejére, ezért a hegyet attól a naptól fogva mind a mai napig Tarcal hegyének hívják.

1278:

Tarcal település első hitelt érdemlő említése egy királyi adománylevélben

1300-as évek vége:

a tokaji királyi uradalomhoz tartozik

1400-as évek:

megépül a gótikus stílusú római katolikus templom, valamint az Andrássy Kúria Hotel **** Wine & Spa alatt futó Andrássy Pince

1440:

a település Hunyadi János birtokába kerül

1456:

Hunyadi halála után ismét királyi birtok

1551:

Tarcal mezővárosi rangot kap. Kiterjedésében és népességszámában ekkor a környék legjelentősebb mezővárosa

1550-es évek:

a lakosság nagy része áttér a református hitre

1561:

Kopácsi István reformátor elnökletével zsinatot tartanak. Ekkor szövegezték meg hitvallásukat a helyi reformátusok.

1560-as évek:

a török elpusztítja a mezővárost

1500-1600-as évek:

a török és német betörések, fosztogatások miatt többször elnéptelenedik 1-2 évre, majd újratelepül.

1593:

Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány egy törökellenes hadakozást megszervező tanácskozást hív össze Tarcalra

1596:

II. Rudolftól oltalomlevelet kap

1599:

II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost a hadviselésre adott 80 ezer Forint kölcsönért

1590-es évek:

Tarcal pallos-joggal bír és kamarai ügyész székel itt

1603:

II. Rudolf ismét elzálogosítja Tarcalt, ezúttal Rákóczi Zsigmondnak

1606:

Bocskai István visszaváltja a birtokot. a Rákócziaktól

1620:

A Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüretelnek

1622:

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lesz Tarcal földesura

1631:

Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáki Istvánnak

1638:

Tarcal engedélyt kap arra, hogy körbesáncolják

1647:

a város ismét a királyi kamara kezébe kerül

1662:

kifosztják a tatárok.

1674-től:

a labancok és a kurucok egyaránt fosztogatják

1676:

Thököly István egyik századosa kifosztja és felgyújtja Tarcalt

1678:

az egri törökök, Kara Hasszán vezetésével felgyújtják

1701:

„szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”

1707:

II. Rákóczi Ferenc Tarcalon jár

1748:

Grassalkovich Antal előterjesztésére 2 korszerű szőlőtelepet létesítenek

1700-as évek második fele:

Lendületes fejlődés indul, a szőlő- és bortermelés ugyanis anyagi biztonságot teremtett. A nevezetesebb épületek nagy része ekkor épül. Az egyik fontos épület ebből a korból a barokk stílusban épült Rákóczi-ház. Innen nyílik a Rákóczi-pince (a mai Szőlészeti Kutató Intézet) Az Andrássy Kúria és a Terézia-kápolna is ekkor épül fel

1760:

sváb iparosok települnek Tarcalra

1766:

a megrongálódott régi templomot barokk stílusban újjáépítetik, és rokokó berendezéssel díszítik

1777:

elkészül a késő barokk stílusú református templom

1800 körül:

felépül a zsinagóga (a mai Tarcali Galéria)

1827:

egy összeírás szerint 217 kereskedelemmel foglalkozó izraelita él Tarcalon

1849. január 21-22:

Klapka György vezetésével Tarcal határában visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. Ennek állít emléket Klapka György mellszobra a faluban.

1857:

Gróf Degenfeld Imre megalakítja a Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületet.

1858:

megérkezik a vasút Tarcalra

1870:

megépül a Degenfeld-kastély

1873:

a kastélyban megkezdi a képzést a Magyar Királyi Vincellérképezde

1880:

kitör a filoxéra-vész

1894:

Kasinczky Viktor (igazgató- Vincellériskola) tudományos munkásságának köszönhetően elkezdődik a szőlő újbóli telepítése Tarcalon.

1951:

megalapul a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe

1950-es évek

elindul a Tarcali Állami Gazdaság

A II. világháború után:

a zsidó kereskedők nem költöztek vissza Tarcalra. Megindultak az államosítások.

A környék, a Tokaj-Bodrogközi Tájvédelmi körzet is számos sportolási lehetőséget kínál: erdei- és vízitúrát, síelést, horgászást, vadászatot. A világörökség részét képező Tokaji kultúrtáj számos látnivalóval, műemlék épülettel büszkélkedhet.

Andrássy Pincészet (borkóstolás):

A legmodernebb technológia ötvözte a hagyományos borkészítési kultúrával.
Szőlő- és borfeldolgozó üzemünk teljes palackozó és címkéző gépsorral 2004 decemberében került átadásra.

Minden kedden, csütörtökön és szombaton 16:00 órától garantált borkóstolót tartunk kedves érdeklődőknek.

Zsinagóga:

Az egykori zsinagóga felújított épületének földszintjén kapott helyet a Tarcali Galéria.

Római katolikus templom:

A gótikus eredetű templom a XV. században épült, 1776-ban alakították át barokk stílusban, de alapjai, kriptája és tornyának alsó része középkori eredetű.

Berendezése – a fő- és mellékoltárok, a szószék, a gyóntatószék – a XVIII. század közepén készült rokokó stílusban. A templom északi falához illesztett szoborkompozíció, az úgynevezett Tarcali pieta is a XVIII. századból származik.

Terézia-kápolna:

A Terézia-dombon álló kápolnát a Grassalkovich család megbízásából építették a XVIII. század végén, barokk stílusban. Érdekessége ovális alaprajza.

Király-udvar:

Az udvar köré szerveződő épület feltehetően az 1500-as évek végén épült, a többi épületrész az 1700-as években. A felújított épület ma is borászati célokat szolgál.

Az épület az 1600-as évek végén a Rákócziak tulajdonában volt, majd a szabadságharc leverése után királyi birtok lett, ezért szerepelt sokáig Nagy Curia néven. A felújított épületben rendszeresek a borkóstolások is. Az árkádos udvari szárnyban folyik a szőlőfeldolgozás, a palackozás, és itt vannak az érlelés helyiségei is. Az udvaron – a föld alatt megtalált régi kút fölé – kőoszlopos kútház épült.

Rákóczi Borház:

A műemlék épület a XVIII. század második felében épült barokk stílusban, a XIX. században átépítették.

Ebből az épületből nyílik a Rákóczi-pince. Az épületet ma is borászat használja.

• Látogasson el wine and spa hotelünk wellness szolgáltatásait, csomagjait, borkóstolási programajánlatait és gasztronómiai kínálatát bemutató menüpontokra!