Tarcal

Tarcali látkép

Tarcal történelme

Kő-, réz-, bronzkor:
A területen már régen megtelepedett az ember, ezt bizonyítják a Tarcal határában talált pattintott, csiszolt kőeszközök, agyagedények és ókori római ezüstpénzek. Ezen leletek ma Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban találhatóak.
Honfoglalás kora:
A falutól keletre 1894-ben egy vezéri sírt tártak fel, amely a legenda szerint Turzul vezéré.
Államalapítás kora:
Fontos útvonal mellett fekszik. Már ekkor királyi várföld.
1100:
Könyves Kálmán egyházmegyei zsinatot tart Tarcalon. 84 törvénycikket alkotnak, amelyből az 57. kimondja, hogy „… a boszorkányokról pedig mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”. Ugyanekkor egy, a futárszolgálatra vonatkozó törvényt is hoz. Ezzel a zsinattal ért véget a magyar királyi megyerendszer kialakítása.
1200-as évek:
Gesta Hungarorumban találunk említést Tarcalról: „Akkor Ond, Ketel, és Tarcal keresztülhaladtak egy, Bodrog folyóhoz közeli erdőn, leggyorsabb lovaikon nyargalva, mintha csak versenydíjért küzdenének, s felértek egy magas hegy csúcsára. A derék Tarcal vitéz társait megelőzve elsőként jutott fel a hegy tetejére, ezért a hegyet attól a naptól fogva mind a mai napig Tarcal hegyének hívják.
1278:
Tarcal település első hitelt érdemlő említése egy királyi adománylevélben
1300-as évek vége:
a tokaji királyi uradalomhoz tartozik
1400-as évek:
megépül a gótikus stílusú római katolikus templom, valamint az Andrássy Kúria Hotel **** Wine & Spa alatt futó Andrássy Pince
1440:
a település Hunyadi János birtokába kerül
1456:
Hunyadi halála után ismét királyi birtok
1551:
Tarcal mezővárosi rangot kap. Kiterjedésében és népességszámában ekkor a környék legjelentősebb mezővárosa
1550-es évek:
a lakosság nagy része áttér a református hitre
1561:
Kopácsi István reformátor elnökletével zsinatot tartanak. Ekkor szövegezték meg hitvallásukat a helyi reformátusok.
1560-as évek:
a török elpusztítja a mezővárost
1500-1600-as évek:
a török és német betörések, fosztogatások miatt többször elnéptelenedik 1-2 évre, majd újratelepül.
1593:
Christoph Teuffenbach felső-magyarországi kapitány egy törökellenes hadakozást megszervező tanácskozást hív össze Tarcalra
1596:
II. Rudolftól oltalomlevelet kap
1599:
II. Rudolf elzálogosítja a mezővárost a hadviselésre adott 80 ezer Forint kölcsönért
1590-es évek:
Tarcal pallos-joggal bír és kamarai ügyész székel itt
1603:
II. Rudolf ismét elzálogosítja Tarcalt, ezúttal Rákóczi Zsigmondnak
1606:
Bocskai István visszaváltja a birtokot. a Rákócziaktól
1620:
A Thurzó család tarcali szőlőjében aszúszemeket (feketeszőlő) szüretelnek
1622:
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lesz Tarcal földesura
1631:
Brandenburgi Katalin eladja Tarcalt Csáki Istvánnak
1638:
Tarcal engedélyt kap arra, hogy körbesáncolják
1647:
a város ismét a királyi kamara kezébe kerül
1662:
kifosztják a tatárok.
1674-től:
a labancok és a kurucok egyaránt fosztogatják
1676:
Thököly István egyik századosa kifosztja és felgyújtja Tarcalt
1678:
az egri törökök, Kara Hasszán vezetésével felgyújtják
1701:
„szemenszedett aszú szőlőt szedettünk közel egy hordóval”
1707:
II. Rákóczi Ferenc Tarcalon jár
1748:
Grassalkovich Antal előterjesztésére 2 korszerű szőlőtelepet létesítenek
1700-as évek második fele:
Lendületes fejlődés indul, a szőlő- és bortermelés ugyanis anyagi biztonságot teremtett. A nevezetesebb épületek nagy része ekkor épül. Az egyik fontos épület ebből a korból a barokk stílusban épült Rákóczi-ház. Innen nyílik a Rákóczi-pince (a mai Szőlészeti Kutató Intézet) Az Andrássy Kúria és a Terézia-kápolna is ekkor épül fel
1760:
sváb iparosok települnek Tarcalra
1766:
a megrongálódott régi templomot barokk stílusban újjáépítetik, és rokokó berendezéssel díszítik
1777:
elkészül a késő barokk stílusú református templom
1800 körül:
felépül a zsinagóga (a mai Tarcali Galéria)
1827:
egy összeírás szerint 217 kereskedelemmel foglalkozó izraelita él Tarcalon
1849. január 21-22:
Klapka György vezetésével Tarcal határában visszaverik Schlick osztrák tábornok támadását. Ennek állít emléket Klapka György mellszobra a faluban.
1857:
Gróf Degenfeld Imre megalakítja a Tokaj-Hegyalja Bormívelő Egyesületet.
1858:
megérkezik a vasút Tarcalra
1870:
megépül a Degenfeld-kastély
1873:
a kastélyban megkezdi a képzést a Magyar Királyi Vincellérképezde
1880:
kitör a filoxéra-vész
1894:
Kasinczky Viktor (igazgató- Vincellériskola) tudományos munkásságának köszönhetően elkezdődik a szőlő újbóli telepítése Tarcalon.
1951:
megalapul a Kertészeti és Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe
1950-es évek
elindul a Tarcali Állami Gazdaság
A II. világháború után:
a zsidó kereskedők nem költöztek vissza Tarcalra. Megindultak az államosítások.

A környék, a Tokaj-Bodrogközi Tájvédelmi körzet is számos sportolási lehetőséget kínál: erdei- és vízitúrát, síelést, horgászást, vadászatot. A világörökség részét képező Tokaji kultúrtáj számos látnivalóval, műemlék épülettel büszkélkedhet.

Andrássy Pincészet (borkóstolás):

A legmodernebb technológia ötvözte a hagyományos borkészítési kultúrával.
Szőlő- és borfeldolgozó üzemünk teljes palackozó és címkéző gépsorral 2004 decemberében került átadásra.

Minden kedden, csütörtökön és szombaton 16:00 órától garantált borkóstolót tartunk kedves érdeklődőknek.

Zsinagóga:

Az egykori zsinagóga felújított épületének földszintjén kapott helyet a Tarcali Galéria.

Római katolikus templom:

A gótikus eredetű templom a XV. században épült, 1776-ban alakították át barokk stílusban, de alapjai, kriptája és tornyának alsó része középkori eredetű.

Berendezése – a fő- és mellékoltárok, a szószék, a gyóntatószék – a XVIII. század közepén készült rokokó stílusban. A templom északi falához illesztett szoborkompozíció, az úgynevezett Tarcali pieta is a XVIII. századból származik.

Terézia-kápolna:

A Terézia-dombon álló kápolnát a Grassalkovich család megbízásából építették a XVIII. század végén, barokk stílusban. Érdekessége ovális alaprajza.

Király-udvar:

Az udvar köré szerveződő épület feltehetően az 1500-as évek végén épült, a többi épületrész az 1700-as években. A felújított épület ma is borászati célokat szolgál.

Az épület az 1600-as évek végén a Rákócziak tulajdonában volt, majd a szabadságharc leverése után királyi birtok lett, ezért szerepelt sokáig Nagy Curia néven. A felújított épületben rendszeresek a borkóstolások is. Az árkádos udvari szárnyban folyik a szőlőfeldolgozás, a palackozás, és itt vannak az érlelés helyiségei is. Az udvaron – a föld alatt megtalált régi kút fölé – kőoszlopos kútház épült.

Rákóczi Borház:

A műemlék épület a XVIII. század második felében épült barokk stílusban, a XIX. században átépítették.

Ebből az épületből nyílik a Rákóczi-pince. Az épületet ma is borászat használja.